A robog� �let busza

Egy fiatal n� felemel, �s felvisz a buszra. A l�pcs�k t�l magasak, m�g nem tudok magamt�l fell�pni. A n� le�l, �s az �l�be vesz. Egy m�sodperc alatt emberek vesznek k�rbe. Idegen, mosolyg� fejek �rtelmetlen�l g�gy�gnek nekem. �rtetlen�l n�zek a n�re, aki b�szk�n tart a karjaiban. Mit akarnak ezek az emberek? Az egyik id�s n�nike megsz�lal: „Jaj, de aranyos! Mennyi id�s?” A fiatalasszony megmondja, hogy m�g csak egy �ves leszek h�rom nap m�lva. A n�nike fel�m ny�l. Nagy �s r�ncos a keze, �s az a sok �ri�s, aki k�rbevesz! Ijeszt�! Mi ez? Valami folyik v�gig az arcomon. A szememb�l j�n. A d�bbenett�l kit�tom a sz�m, �s �b�gatni kezdek. A fiatal n� mag�hoz �lel. Olyan j� az illata, �s a b�re, olyan puha. J� hozz�b�jni, megnyugtat�. A hatalmas alakok gy�r�je lassan lazulni kezd k�r�l�ttem.

A v�llamat nyomja az iskolat�ska. M�g nem szoktam hozz�, hogy neh�z s�lyt kell cipelnem. Csak k�t hete vagyok iskol�s. Anya mellettem �l, �s a szab�lyokat sorolja: „Ne �llj sz�ba idegennel hazafel�! Figyelj az �r�kon, �s fogadj sz�t a tan�roknak! Ne felejtsd az iskol�ban azt a k�nyvet, amiben a h�zi feladat van!” �s �gy tov�bb, �s �gy tov�bb. M�r vagy �tvenszer hallottam, csak ma reggel. Nem tehet r�la, f�lt engem! Pedig �n m�r nagy vagyok, m�r h�t �ves. Mi ez? Mi t�rt�nik? A busz nem �ll meg a meg�ll�ban, s�t! Nem is lass�t. Egyenletesen robog tov�bb.

Kin�zek az ablakon. Csak elmos�dott sz�neket l�tok. Piros, feh�r, ez�st. Kocsik. �lmos vagyok. Kor�n keltem, mert nulladik �r�m lesz, �s tegnap sok�ig is tanultam. A gimn�zium m�r csak ilyen. �lland� hajt�s. A buszon a legjobb, itt pihenhetek. Csak b�mulom a vil�got az ablakon �t. Az emberek fapof�val �llnak a meg�ll�kban, Az arcuk sz�rke, nem mozdulnak. Mintha odakint meg�llt volna az id�. De most nem n�zel�dhetek!

Tanulnom kell! Kezemben az �retts�gi t�telek. Gyorsan m�g �tolvasom a nehezebb r�szeket. Jaj, istenem! Csak nehogy elfelejtsek valamit! F�lek! F�lek! F�lek! A sz�vem a torkomban dobog, a tenyerem izzad, �s a hangom remeg, ahogy kimondom a sz�t:

�n is SZERETLEK! � ott �ll mellettem, �s mosolyog. A pillant�sunk egybeforr. Mintha az id� meg�llt volna. A busz lass�t, majd lef�kez. Kiny�lik az els� ajt�, �s egy �reg n�nike lesz�ll. Az unok�i b�cs�t intenek neki, majd tov�bb indulunk.

A kisbaba fels�r a kezemben. Olyan gy�ny�r� �s picike. Embert�meg veszi k�r�l. G�gy�gnek neki. Egy n�nike meg akarja simogatni, de �gy l�tszik, megijedt t�le. Most hozz�m b�jik, �s �desen szuszog. Becsukja a szemeit, �s �lomba mer�l.

Megsimogatom a kis buksij�t. �breszt�! Itt vagyunk az iskol�n�l! Ne �llj sz�ba idegenekkel! Figyelj az �r�n, �s fogadj sz�t a tan�roknak! Ja, �s ne felejtsd ott a leck�t az iskol�ban! Soha nem figyel r�m. Ma is m�r vagy �tvenszer kellett elmondanom. Pedig �n csak j�t akarok neki, mert f�ltem.

Agg�dom �rte, �s drukkolok neki. Sokat tanult, �gyhogy biztos felveszik az egyetemre. � az �n nagy �s okos kisl�nyom. Olyan b�szke vagyok r�!

Any�nak lenni nagy felel�ss�g, de � biztos megbirk�zik vele, �s �n seg�tek neki. V�g�l is erre val� egy nagymama. Nagy boldogs�g egy gyerek a h�zn�l, de nagyon neh�z vigy�zni r�.

Elf�radtam, a kezeim remegnek. Kin�zek az ablakon, csak elmos�dott sz�neket l�tok. Piros, feh�r, ez�st. Kocsik. M�r megint otthon felejtettem a szem�vegemet. Most m�r �gysem lesz sz�ks�gem r�. Le kell sz�llnom. V�gre meg�rkeztem. Meg�lelem a l�nyom �s az unok�m, majd mikor meg�ll a busz, lel�pek a l�pcs�n. Kil�pek a semmibe.