Elég sötét vers, mint a címe is mutatja, szóval csak azok olvassák, akik nem érzékeny lelkűek... Korhatár: 18 év!

Sötétség

Három fajta sötétség van ezen a világon.

Az első az, amelyben feléled a nyugalom.

Sötét leple betakar, ha vége van a napnak.

A fekete égen ezüst csillagok ragyognak.

A szerelmest rejti a kíváncsi szemek elől,

Mindenki lelke békés, ha ez a sötét eljön.

Van rémisztő sötét, melytől megijed a gyermek,

A mumust véli látni, ha kihunynak a fények.

Ennek a sötétnek mélyén megbújik a gonosz,

Áldozata nem tudja, hogy az árnyékban motoz.

Életre kel a valóság és lelkünk démona,

De messzire űzi őt a nap első sugara.

A legrosszabb sötétség nem az éjjellel jön el,

Bennünk van örökké, a lelkünk mélyén figyel.

Az emberek többsége mélyen rejti magában,

Nagy ritkán szikrát kap bennük, de hamar ellobban.

De akiben a sötétség erősebb, mint a fény,

Az már nem is igaz emberi lény.

Gonosz lelkén nem tud győzni az eredendő jó,

Az már nem is e világra való.

Aki elveszi egy másik embertől életét,

Annak a pokol váltsa meg a nem lévő lelkét.

Az igazságot ebben a borzalmas esetben,

Egy törvényben találjuk, a „Szemet szemért!” elvben.