�rta: Mondblume

Eredeti c�m: In meinen Tr�umen

Ford�totta: Riena

C�m: �lmaimban

Disclamer: A Harry Potter univerzum �s karakterei JKR tulajdon�t k�pezik, nekem anyagi hasznom ezen fanfiction leford�t�s�b�l nem sz�rmazik.

T�pus: AU, Romance, First Time, Lime, Slash

Rating: R (17 �v), de csak mert slash.

Megjegyz�s: N�met nyelvr�l ford�tottam, �s m�r h�rom �s f�l �ve ez az els� eset, hogy �jra k�z�m van a n�methez, �gyhogy ne haragudjatok, ha n�hol b�na, magyartalan vagy egy�b hiba van benne... 

�lmaimban

A madarak, amint fel�bredtek, m�r kor�n csicseregni kezdtek a h�l�terem ablaka el�tt. Draco viszont m�r �r�k �ta �bren volt. Rossz alv� volt, r�m�lmai voltak, �s kor�n fel is �bredt. Egyszer�en nem tudott kiverni a fej�b�l bizonyos gondolatokat. Azon gondolkozott, mi�rt �rez � �gy. Mi�rt �rzi ezt „AZ” ir�nt? T�ny, hogy ez a „dolog” sajnos nem egy t�rgy volt, hanem egy szem�ly, m�ghozz� egy f�rfi, akit m�r minden lehets�ges m�don megpr�b�lt elfelejteni. Sikertelen�l. F�l�lomban l�tta maga el�tt a f�rfit, ahogy mozog, nevet, �s amint egyed�l, szomor�an �l a t�n�l, �s maga el� mered. �lmaiban odament hozz�, a karjaiba �lelte, �s megvigasztalta. �lmaiban nem gy�l�lte a f�rfit, hanem szerette, �s megcs�kolta. L�tta maga el�tt, hogy milyen haragosan n�zne r�, �s d�h�sen b�muln�. A val�s�gban nagy val�sz�n�s�ggel ez t�rt�nne. De az �lmaiban Draco le tudta csillap�tani, �lmaiban a f�rfi nevetett a viccein, �lmaiban szeretettel n�zett r�. �s minden egyes �lm�ban egy p�r lettek. Mikor nem aludt, azt fontolgatta, mit tegyen – az ezerszer is �tkozott – nevets�ges �rz�sei ellen. Amik gyeng�dek. Szeretetteljesek.

Draco nem b�rta ezt tov�bb, �gy felkelt. Gyorsan fel�lt�z�tt, �s m�r a Mardek�r klubhelyis�g�hez vezet� l�pcs�k�n volt, mikor felvette a tal�rj�t. A klubhelyis�g ilyen kor�n, ahogy gondolta, �res volt. Finom karossz�kek �lltak az asztalok k�r�l, a kandall� tiszt�ra volt pucolva, �s m�r �j t�zel�anyag fek�dt mellette k�szenl�tben. Az ember hallotta, ahogy saj�t gyors l�p�sei hangosan, f�lelmetesen kopogva visszhangoztak a magas k�falakon. Tudat alatt � is meggyors�totta a l�pteit, �t a sz�k folyos�n, �s v�gre m�r a Nagyteremben volt, ami szerencs�j�re �resnek bizonyult. Nem volt most sz�ks�ge emberekre, nem akart k�rd� tekinteteket l�tni, ami�rt m�r most fent van. Nem akart tiszteletteljes sugdol�z�st hallani, ami mindig k�s�rte �t, �s amit m�skor tulajdonk�ppen �lvezett is.

S�t�t felh�k k�zeledtek fenyeget� gyorsas�ggal a kast�ly fel�, hirdetve a rossz id�t. �mde, amikor Draco kil�pett a birtokra, az �g m�g vil�gos �s der�lt volt. A napsugarak a fekete tavat csillog�v� tett�k, �s a r�t, ami m�g friss �s nedves volt, smaragdz�lden ragyogott. Ez az eg�sz �jra eml�keztette �t arra a szem�lyre. Harry. Sz�tzil�lt sz�nfekete haj�val �s ragyog� z�ld szemeivel pont olyan megbabon�z�an n�zett ki, mint a t�j, amit Draco egyenesen b�mulva n�zett. �s m�g mindig nem �rtette, mi�rt is tal�lja Harryt tulajdonk�ppen olyan nagyszer�nek. Vagy hogy mikor kezd�d�tt ez az eg�sz. Egy�ltal�n semmit sem tudott. Csak �rzett…

Draco s�t�lt egy keveset a t�n�l, majd v�g�l le�lt egy kis facsoport al�. �gy sejtette, gy�m�lcsf�k voltak – almaf�k tal�n. T�volabb l�tott egy nagyon magas h�rsf�t. S�r� koron�ja olyan volt, mint egy hatalmas lebeg� pillang�. Draco szerette ezt a f�t. Olyan v�n volt, olyan nagy �s �rintetlen. Hogy az ember ne tudjon felm�szni r�, a legals� �g is t�l magasra n�tt. Egyed�l sepr�n rep�lve lehetett volna feljutni, de ez az �tlet szerencs�re keveseknek jutott esz�be. Drac�nak hihetetlen nyugalmat sug�rzott. A t� ellenben ragyog�, fekete viz�vel felkavarta �t. Kiv�ltk�pp, mert Harryre eml�keztette – �s ennek, �gy gondolta, nem kellett volna �gy lennie. Megpr�b�lt r�j�nni, mi�rt van ez, mert igen, be kellett ismernie, szerelmes bel�. Ha jobban belegondol… Mi�ta nevezi �t tulajdonk�ppen Harrynek? Hallo? Potter. Potter – igen, �gy m�r sokkal jobban hangzik. Sz�val: Hogy j�n � ahhoz, �, Draco Malfoy, hogy Ha… Potterbe beleszeret? A haja volt az, ami megb�v�lte? A csillog� szemei? Vagy a v�kony sz�ja? A t�r�keny alakj�t tal�lja vonz�nak, vagy nem? Draco csendesen menek�lt el�le.

Amikor l�tta, hogy a keze egy vill�mot rajzolt a homokba, mag�ba s�llyedt. Mit jelenthet ez? 1. Szerelmes egy f�rfibe. Tal�n, ezen lelkileg m�g t�l tudta volna tenni mag�t, ha nincs a 2. pont: Potterbe szerelmes. Aki �sellens�ge minden fekete m�gi�nak; aki a S�t�t Nagy�rral szembesz�llt, �s k�l�n�s m�don ennek ellen�re t�l�lte; akivel m�r az els� oszt�ly �ta kisebb h�bor�t v�v; akinek egy s�rv�r� a bar�tn�je, �s egy V�zli-patk�ny a legjobb bar�tja, aki r�viden: az �sellens�ge. Gyorsan elt�r�lte a vill�mot, �s fel�llt.

M�r majdnem reggeli id� volt, de Drac�nak nem volt kedve a vid�m nevet�s �s moraj kever�k�hez. Noha �szrevette a fekete felh�ket maga f�l�tt, nem t�r�d�tt vele. Mi�rt nem? Hiszen a vihar k�zeledte teljesen biztos volt. Csak lassan jutott el az agy�ig, hogy nincs n�la a var�zsp�lc�ja. Hol volt a feje? Harryn�l. Egy mennyd�rg�s megremegtette, majd m�sodpercekkel k�s�bb m�r zuhogott is a h�v�s es� a f�ldre, melyet azonnal k�vetett egy f�nyl� vill�m, de nem csapott le sehol. Draco a Tiltott Rengeteghez rohant, hogy v�delmet tal�ljon, k�zben gondosan figyelt arra, hogy ne fusson t�l m�lyen az erd�be. Ez volt a legjobb, amit tehetett, mert f�lt azokt�l a sz�rny� kentaurokt�l. A hatalmas f�k nem tudt�k felfogni az es�vizet, az utat tal�lt a talajig. �gy Draco utols� ruhadarabja is r�vid id�n bel�l nedves lett, �s reszketve kuporodott le a boz�tosba. Honnan az �rd�gb�l kellett volna tudnia, hogy azokb�l a h�lye felh�kb�l pont most kezd el szakadni az es�? Tulajdonk�ppen csup�n egy j� volt az es�ben, hogy t�vol tartotta �t minden cs�nya munk�t�l.

Egy j� f�l �r�t �lt ott reszketve az �ml� es�ben. Az ujjai lassan elk�k�ltek, �s vil�goss� v�lt, hogy melegbe kell mennie. De hov�? Nem tudna a Nagyterembe s�t�lni an�lk�l, hogy itt vagy ott valaki r� ne f�rmedne, a Mardek�r-asztaln�l ne k�sz�nten�k; �s ha nedvesen, ahogy van, el�sz�r a h�l�terembe s�t�lna. Tudta, hogy semmi esetre sem tal�lkozhat Friccsel. Nem is akart belegondolni, milyen b�ntet�munk�t adna.

V�g�l esz�be jutott, hov� tudna menni, �s azt k�rdezte mag�t�l, mi�rt nem jutott ez esz�be kor�bban? Pedig annyira k�zenfekv�… A kviddics�lt�z�!

A latyakos f�ld�n futni, mint Draco meg�llap�totta, nem volt k�nny�. Elcs�szott (term�szetesen), �gyhogy tet�t�l talpig tele volt s�ros f�lddel. A sz�p tal�rja.

El�rte v�gre a kviddics�lt�z�t, �s gyorsan kinyitotta a legszebb �s legjobban felszerelt kabin ajtaj�t. S�ros tal�rj�t leter�tette egy �lt�z�padra, majd el�sz�r a mosd�kagyl�khoz ment, amik a terem m�sik v�g�ben l�v� f�lk�ben voltak. Hideg ujjait a forr� v�z al� tartotta, �rezte, ahogy a kering�se lassan �s f�jdalmasan �jra megindul. Gyorsan megmosta az arc�t, �s a mosd�kagyl� feletti t�k�rbe pillantott. Meg�llap�totta, hogy a szeme alatt m�ly r�ncok vannak, �s �lmos szemek n�ztek vissza r�. Tiszta ez�stk�nt csillog� szemei fagyosnak t�ntek. V�kony ajka lassan �jra pirosak lett – Draco ajka mindig m�s �rnyalat� volt, a r�zsasz�nt�l a v�r�sig. Kipirult arc�ra nedves hajtincsek tapadtak. A f�le m�g� sim�totta a sz�ke hajat.

Volt ott m�g valami? �sszer�ncolta a homlok�t.

Oh, istenem!

Ez nem lehet igaz. Seg�ts���g! Draco p�nikba esve menek�l� �t ut�n n�zett. Csakhogy nem volt. �gy hat�rozott, hogy elrejt�zik, �s megfigyeli Harryt.  Mi a poklot csin�l ez az idi�ta kor�n reggel itt?

Hah – Potter sem n�zett ki valami j�l. A haja sz�tzil�lt volt, viszont nem volt vizes. Bizony�ra v�grehajtott egy sz�r�t� b�b�jt. Francba! Az � var�zsp�lc�ja m�shol volt, �s ha Harry leleplezi �t – neki v�ge van. M�s lett volna, ha �t is norm�lis �llapotban, felk�sz�lve tal�lja – tette hozz� gondolatban.

- Malfoy – morogta Harry. Draco ijedten tartotta bent a leveg�t. - Mit csin�lsz itt?

- Ehm… Semmit – mily dics� v�lasz.

- Semmit? �, persze… Hol van a k�t ”bar�tod”?

- A bar�taim most alszanak – mint minden m�s �rtelmes ember.

- Ah, �s te akkor mit csin�lsz itt?   

J�l csin�ltad Draco. Csak �gy tov�bb, �s tot�l �r�ltnek fog tartani. Abban az esetben, ha m�r nem tart. Elhat�rozta, hogy Harry komment�rj�t sz�nd�kosan figyelmen k�v�l hagyja, �s elkezdte m�g egyszer megmosni az arc�t – hogy legal�bb csin�ljon valamit. A t�k�rben n�zte, ahogy Harry �t b�mulja k�b�n. Na igen, bizony�ra egy kev�sre van a v�gt�l.

Egy kev�sre a v�gt�l… Nagyon sz�p kifejez�s, mondta Draco mag�ban. K�nyszer�ttette mag�t, hogy ne gondoljon arra, hogy Harry szemei milyen k�zelr�l figyelik, �s hogy bizony t�nyleg olyan sz�pen n�z, ahogy azt tette. Tulajdonk�ppen meg kellett volna fognia a tal�rj�t, �s a lehet� leggyorsabban lel�pnie. De egyszer�en nem tudta megtenni. Nem volt t�bb� kontrollja a teste felett, nem volt t�bb� a leg�nys�g kapit�nya �nmaga haj�j�n.

- Mit b�mulsz rajtam �gy? – j�tt Harryt�l bar�ts�gtalanul (Mi m�st is v�rt volna?), ennek ellen�re Draco kiss� �sszerezzent. Hirtelen maga el�tt l�tta az apja arc�t, aki leszidta, mert hagyta, hogy olvassanak az arc�r�l. Gyorsan visszaeml�kezett a tan�t�sra, vett egy m�ly leveg�t, �s az �rz�seit�l mentess� tett az arcvon�sait. Mikor m�g kicsi volt, ezt mindig j�t�knak tekintette. J�t�knak �s elrejt�z�snek. Egy j�t�k volt az ellens�ggel, amit musz�j volt elkezdenie, �s ami v�g�l teljesen els�ncolta �t. �s ha nem siker�lt, akkor az ember vesztett, �s nyert egy csom� d�h�t… Valamint elvesztette a b�szkes�g�t. A b�szkes�g mindig fontos az �letben, az ember b�szke arra, hogy Malfoy. � is b�szke arra, hogy Malfoy!

- Egy Malfoy nem b�mul.

- Ah, akkor mit csin�l? D�lyf�sen n�z?

- �ttekint. �ttekinti a t�rt�nteket, mindent megjegyez, �s v�laszt.

- Mit v�laszt? – b�r Harry m�g mindig g�nyosnak hangzott, Draco �szrevette, hogy meglep�d�tt a v�lasz�n.

- Azt v�lasztja, ami a legjobb neki. Ebben a pillanatban, a j�v�ben, �r�kre – fordult meg Draco, �s m�g l�tta, ahogy Harry az als� ajkaiba harapott. L�tta, hogy k�zd mag�val, m�g v�g�l megk�rdezte:

- �s mi a legjobb most neked?

Drac�nak hossz� ideig tartott, m�g v�laszolt. Kifejez�stelen�l n�zett Harryre, majd a piszkos, iszapos padl�ra, v�g�l �jra Harryre.

- Az lenne a legjobb, ha r�gt�n elmenn�k. Most. Azonnal. Az sem fontos, ha itt hagyom a tal�rom, majd veszek egy �jat. Jobban meggondolva viszont… tal�n egy kicsit itt maradhatn�k, hogy egyed�l legyek… vagy n�zzelek. �s ebben a pillanatban… ebben a pillanatban…

Draco elhallgatott. Harry k�rd�n n�zett r�, �s egy l�p�ssel k�zelebb ment hozz�.

- Ebben a pillanatban?

Harryre b�mult nagy szemekkel, �s reszket� sz�jjal, remeg� hangon, halkan mondta:

- Ebben a pillanatban az volna a legjobb nekem, ha megcs�kolhatn�lak.

R�m�lten n�zett Harry arc�ra.

- Egyszer�en csak megcs�kolni – suttogta. A padl�ra n�zett, megpr�b�lt kivenni egy alakot a s�ros f�ld�n, minden, csak ne kelljen a m�sik arc�ba n�znie.

- �s hogy hat�roz egy Malfoy, melyik �tra kell r�l�pnie? – hallatszott Harry hangj�n, hogy m�g mindig t�ri a fej�t.

- Nem tudom. Egyszer�en nem tudom.

- Ez azt jelenti, hogy egy a k�rnyezetedben l�v� f�rfi kezdem�nyez�s�re v�rsz?

- Igen, igen, ezt teszem.

Mik�zben Draco besz�lt egy kezet �rzett az �ll�n, ami szel�den, m�gis hat�rozottan megemelte a fej�t. Egy�ltal�n nem volt ideje gondolkozni, miel�tt az el�tte �ll� fi� az ajkait az �v�re nyomta. Harry ajkai. K�nny�, gyors cs�k volt. Majdnem csak egy lehelet, egy fant�zia, �s ennek ellen�re m�gis igazi volt. Harry r�viden belen�zett a szemeibe, megfordult, majd elment. Draco csak b�mult ut�na. Nem hallotta az ajt�csuk�d�st. Azt k�rdezte mag�t�l, mi t�rt�nt? Harry itt volt. Nem tudott m�st, mint �jra lej�tszani a jelenetet a fej�ben. El�re �s vissza, �jra �s �jra, sz�net n�lk�l. Mindig ugyan�gy… b�r pontosan tudta, hogy egy�ltal�n nem tudja �tgondolni. M�g mindig sokkos volt Harry pillant�s�t�l, �s nem tudott r�j�nni, mi�rt cs�kolta meg �t. M�g ha a cs�k r�vid is volt, akkor is volt! �s ebben a pillanatban semmi m�st nem tudott tenni, mint �r�lni. Az ajkai az eny�men… Ragyog� mosoly �lt ki Draco arc�ra, �s nem k�rdezte t�bb�, mi�rt, mi okb�l, hogyan. Nem, most ebben a pillanatban csak �szott a szerencs�ben, amit sosem v�rt. Sosem gondolta volna, hogy az ember �rezhet �gy egy kicsi, apr�cska cs�kocska miatt.

Draco nem tudta, mennyi ideig �llt ott, a kviddicsj�t�kosok �lt�z�j�ben, zavarban, gy�ny�r� zavarban. Mikor a di�kok zaja, akik a reggeli ut�n lassan megindultak, egyre hangosabb lett, elindult a kast�lyhoz vezet� �ton. Harry hagyta neki, hogy Draco tov�bbgondolja a sz�lakat. Azt akarta, hogy �tgondolja a pillanatot, azt akarta, hogy d�nts�n. �s egy seg�ts�get ott hagyott ehhez. A legnagyobbat, ami Drac�nak adatott. Az �lmait.