Erin �lmosan nyitotta ki a szem�t. K�r�l�tte m�g s�t�ts�g uralkodott, � m�gsem tudott aludni tov�bb. Ahogy zavaros szemekkel b�mult a s�t�ts�gbe, kezdett visszacsordog�lni fej�be a val�s�g. Az eml�kei, amik kellemes borzong�st id�ztek el� benne. �s meg�rezte egy f�rfi egyenletesen szuszog� test�t maga mellett.

�rz�kei m�g tomp�k voltak, �s belef�radt a folyamatos �nmarcangol�sba. A sz�v mindig megmutatja az ember �tj�t, m�g ha nem is a helyeset.

Oldalra n�zett Piton arc�ra. Fej�k egy szinten volt a p�rn�n. Mint legut�bb most is esz�be jutott, milyen m�s �gy az arca, mint amikor �bren van. A von�sai ell�gyulnak �s a fekete szem�ld�k sem �vel g�nyosan a magasba.

�gy szeretett volna v�gigsim�tani az arcon, de m�r nem tehette. Szinte �rezte, ahogy a val�s�g elszak�tja �ket egym�st�l. Neh�z sz�vvel, de m�gis �vatosan kim�szott az �gyb�l. Macskal�ptekkel osont a p�lc�j��rt, majd �sszevar�zsolta a ruh�it �s gyorsan fel�lt�z�tt.

�vatosan kinyitotta az ablakot, mivel nem akart az ajt�n t�vozni. M�g egy utols� pillant�st vetett Pitonra �s a f�lhom�lyban egy k�nnycsepp csillogott a szem�ben, ami lassan elindult az arc�n �s v�g�l leesett a sz�nyegre.

– Szeretlek – hagyta el ajk�t halkan egy sz� �s tudta, hogy ha nincs is �bren, a var�zsl� hallani fogja a szav�t. Lehet, elfelejti, mint egy �lmot, de tal�n ez az apr�cska sz� belem�szik a f�l�be, �s elmondja neki azt, amit � soha nem fog tudni majd.

Amikor kim�szott az ablakon, tudta, hogy lelke egyik darabk�j�t �r�ke otthagyta a f�rfin�l.

<center> * </center>

S�t�t utc�kon s�t�lt. Pitont�l ismer�s k�rny�kre hoppan�lt, de �gy d�nt�tt s�t�l egy kicsit hazafel�, hogy kitisztuljon a feje. Az id� 3 – 4 �ra k�z�tt j�rhatott, de t�l l�v�n m�g �jf�li s�t�ts�g uralkodott a v�rosban. A hold v�kony sarl�k�nt f�gg�tt az �gbolton, de a f�ny�t elhom�lyos�totta az utcai l�mp�k tompa ragyog�sa.

A j�ghideg leveg� cs�pte az arc�t, de valamennyire le is csillap�totta az �rzelmeit. Egy hal�lfal�val nem lehet k�zt�k semmi. Ezt vil�gosan tudta.

Egyenletes l�p�sekkel haladt a l�mp�k s�rga f�nyk�r�ben a kihalt utc�kon. �pp befordult egy sz�k sik�tor sark�n, amikor megpillantotta a hal�lfal�kat.

Az �jszakai id�pont ellen�re gyorsan reag�lt �s egy ki�br�nd�t� b�b�jt sz�rt mag�ra. M�g �gy sem mert nagyon k�zeledni a kis csoporthoz, de legal�bb �szrev�tlen�l kihallgathatta �ket. Felfedezett egy ismer�s arcot is: Lucius Malfoy�t.

– El�re v�rom a holnapi napot – nevetett fel g�nyosan Malfoy leplezetlen k�r�r�mmel. – K�v�ncsi vagyok a Miniszt�rium hogyan fog reag�lni a t�mad�sra… Nem hinn�m, hogy t�l felk�sz�ltek lenn�nek…

– V�gre leig�zhatjuk azt a bek�pzelt, muglim�d� cs�csel�ket… – hangoztatta j� hangosan egy var�zsl�, akit Erin nem ismert.

– Rem�lem minden j�l fog siker�lni… – v�gott kiss� aggodalmas k�pet egy alacsony k�v�rk�s hal�lfal�.

– Jaj, Antonio ne legy�l m�r betojva! – sz�lt r� r�h�gve az el�bbi f�rfi.

– Gyerekj�t�k lesz legy�zni azt a sok marh�t! – helyeselt Lucius, �s Erin r�j�tt, hogy tulajdonk�ppen olyan lehet ez a bek�pzelt felv�g�s nekik, mint egy lelkes�t� besz�d. Ezzel pr�b�lj�k magukkal is elhitetni, hogy t�nyleg �k fognak gy�zni. Amiben az auror term�szetesen nem akart hinni.

– Az�rt ne b�zd el magad Lucius – l�pett ki a k�zelben l�v� egyetlen ajt�n Bellatrix. – Nem sz�p dolog lebecs�lni az ellenfelet – mutat�ujj�t g�nyosan meglengette a f�rfi orra el�tt, de l�tszott, hogy � sem gondolja komolyan.

– Olyan sokat vagyunk, hogy biztos gy�zni fogunk – jelentette ki a var�zsl�.

– Lassan vissza k�ne menn�nk a sz�ll�sra – sz�lalt meg Narcissa aki �gy t�nik nagyon a sz�v�n viselte, hogy kipihentek legyenek a nagy csat�ra.

– Jaj, Cissy ne h�ly�lj m�’ m�g alig m�lt �jf�l – tiltakozott Bella, akin l�tszott, hogy nem �ppen j�zan, �s bele is kellett kapaszkodnia Malfoyba, hogy el ne d�lj�n.

– Jut eszembe, hol van Perselus? – k�rdezte Narcissa.

A n� k�rben�zett az utc�n, mintha csak azt v�rn�, hogy az egyik kuka m�g�l kiugrik az eml�tett var�zsl�. Tekintete szerencs�re �tsiklott Erinen, aki f�lelm�ben m�g l�legezni is elfelejtett, hogy azt�n megnyugodva engedhesse ki a leveg�t.

– Biztos elcs�mborgott valamerre, vagy mitt’om �n… Volt valaha is valami k�z�m a dolgaihoz? – k�rdezte a f�rfi megr�ntva a v�ll�t, mik�zben t�mogatta a r�szeg Bellatrixot. – Vagy az is lehet, hogy lefek�dt m�r aludni – tette hozz� f�lig g�nyosan, f�lig a boszork�ny megnyugtat�s�ra.

<i> – Jah, lefek�dt… csak nem aludni – </i> h�zta el fanyarul a sz�j�t Erin �s egy pillanatra visszat�rtek fej�be az eml�kei…

– H�t jobb lenne, ha mi is azt tenn�nk… Igaz, hogy csak este fogunk t�madni, de kipihenten minden sokkal k�nnyebben fog menni… Ha meg elcsessz�k, vagy meghalunk k�zben, vagy a Nagy�r szedi le a fej�nket, sz�val szerintem tan�csosabb lenne pihenni – z�rta le a t�m�t Narcissa.

– H�t, ha �gyis meghalunk nem t�k mind egy? – k�rdezte Bella, majd hiszt�rikus vihog�sban t�rt ki.

– Bellus neked meg v�gk�pp aludnod k�ne… M�snaposan nem lehet harcolni – ingatta meg a fej�t a sz�ke haj� boszork�ny.

A csapat v�gre beadta a derek�t, �s lassan az ajt� fel� indult, amin nemr�g Bellatrix kil�pett. Lucius t�mogatta a r�szeg n�t, a t�bbiek pedig egym�st, mert nem csak Bella volt az egyetlen, aki egy kis alkohollal pr�b�lta b�tor�tani mag�t a csata el�tt.

Erin pedig hazahoppan�lt, hogy tud�s�tsa az aurorokat a h�rr�l.