Erin a h�zuk bej�rata fel� baktatott. A sz�rke �gb�l h�pelyhek hullottak fekete haj�ra, l�ptei hangj�t puh�n nyelte el a h� paplan. A fej�ben furcsa gondolatok �s eml�kek fog�csk�ztak versenyt futva. Ajk�n m�g mindig ott par�zslott Piton cs�kja, pedig ez volt a legutols�, amire gondolni szeretett volna.

Mag�ban ezernyi mi�rtet tett f�l �s �tkozta mag�t a h�lyes�g��rt. Na meg �tkozta Pitont, b�r azt � sem tudta pontosan, hogy mi�rt. Most, hogy tisztes t�volban voltak egym�st�l, megint ott lebegett a fej�ben az, a cs�ppet sem elhanyagolhat� t�ny, hogy a f�rfi egy <i> hal�lfal� </i>. Teh�t egy g�tl�stalan, �rzelemmentes gyilkol�g�p. Ellens�g.

Oda�rt az ajt�hoz, �s bekopogott. Janice, aki kinyitotta az ajt�t, teljesen led�bbent. Amikor elm�lt az els� sokk, arc�n aggodalom, �r�m, majd furcsa gyanakv�s futott �t.

– Erin?! Mi t�rt�nt? Nagyon agg�dtam miattad! Meg mindenki m�s is…

Erin f�radtan s�hajtott.

– Engedj be. Mindent elmagyar�zok.

Janice, mintha egy pillanatig habozott volna bar�tn�je megb�zhat�s�g�ban, de ut�na kit�rta az ajt�t �s beengedte.

Le�ltek egym�ssal szemben a nappaliban, majd Erin belekezdett a t�rt�netbe. Most, hogy m�r nem volt, ami megakad�lyozhatta volna ebben, �gy d�nt�tt, mindent elmond Janice-nek.

Onnan kezdte a t�rt�netet, hogy a Miniszt�riumban Lucius elrabolta. Amikor a mai esem�nyekhez �rt, kicsit megbicsaklott a hangja, ez�rt elhallgatott. Sz�gyellte elmondani a l�nynak azt, ami t�rt�nt.

– Le�rtetek, �s…? – b�ztatta tov�bb a barna haj� l�ny.

– �s… elcs�sztam… – folytatta lassan, kicsit akadozva

– Na igen… �s? Elkapott? – s�rgette f�lig t�relmetlen�l, f�lig gyanakodva Janice.

– Igen, elkapott �s… Nem tudom, hogy mi �t�tt bel�m… �s tudod, m�r ezerszer megb�ntam… Meg azt�n…

– B�kd m�r ki, hogy mi t�rt�nt! – t�relmetlenkedett Janice.

Erin m�ly leveg�t vett, �s v�gre kib�kte.

– Megcs�koltam.

A szob�ban hirtelen d�bbent csend t�madt. Janice pr�b�lta megem�szteni ezt az egy sz�t, Erin pedig a d�hkit�r�s�re v�rt. V�g�l m�r elviselhetetlenn� v�lt a cs�nd, ez�rt m�gis � sz�lalt meg.

– Pontosabban ink�bb csak egy puszi volt – menteget�z�tt –, de azt�n… odaj�tt �s… visszacs�kolt…

– Ak�rmi t�rt�nt is – folytatta, mivel Janice m�g mindig nem v�laszolt –, �n egy auror vagyok, �s nem fogok neki k�mkedni! – a n� fej�ben m�r kezdett k�rvonalaz�dni egy terv. Kock�zatos ugyan, mivel Piton eg�sz ny�ltan megfenyegette, m�gis �gy �t�lte, meg�r egy pr�b�t.

– Sz�val, k�pes volt�l megcs�kolni… Nem �rtelek! Hogy jutott egy�ltal�n eszedbe ilyesmi? Pitont? Megcs�kolni??? – ahogy kezdett elm�lni a sokk, Janice-ben �gy n�tt az �rtetlens�g �s a d�h. – Merlin szak�ll�ra Erin! � egy hal�lfal�! Na meg – tette hozz� fintorogva. –, nem hiszem, hogy 4 �v alatt annyira �r�lten j�k�p� lett volna…

– Nem is az… – helyeselt Erin, b�r ahogy visszagondolt a f�rfi arc�ra, egy�ltal�n nem tal�lta olyan visszatasz�t�nak, mint r�gen. De ezt persze m�g mag�nak sem volt hajland� bevallani.

– Egy�bk�nt – kezdte el terve magyar�zat�t. –, ha ki tudn�m der�teni, hogy hol van az a h�z, ahol fogvatartottak, akkor v�gre elkaphatn�nk n�h�ny hal�lfal�t. Az ut�bbi id�ben �gyis kevesebb elfog�s volt, �s r�ad�sul egyre csak t�bben lesznek…

– Ez eg�sz j� �tlet… De hogy tudn�d kider�teni? Gondolom, nem igaz�n akarsz visszamenni oda – vil�g�tott r� Janice a l�nyegre.

– Ez igaz…Na meg Piton eg�sz ny�ltan megfenyegetett – Azzal elmes�lte bar�tn�j�nek ezt a r�szletet is a t�rt�net�b�l.

– �sszess�g�ben – mondta Erin –, el k�ne �rnem, hogy b�zzon bennem. Akkor sokkal t�bbre menn�k. Szerencs�re eddig is el�g megb�zhat� voltam – a n� k�r�rvend�en elmosolyodott, ami nagyon nem illett a finom arcvon�saihoz.

Hi�ba… Egy Mardek�ros az mindig Mardek�ros marad. �s b�r n�ha a l�tszat m�st sugall, Erin is k�pes volt ak�rkit h�tba t�madni, ha �gy k�v�nt�k a k�r�lm�nyek. �s most nagyon �gy k�v�nt�k. Erin szeme el�tt nem csak az az indok lebegett, hogy mivel Voldemort csatl�sai, ez�rt el kell fognia �ket. A lelke m�ly�n �rezte, hogy Pitont�l csak akkor szabadulhat meg (�s mondjuk ki: vele egy�tt azokt�l a nemk�v�natos �rz�sekt�l, amiket �breszt benne), ha mint hal�lfal�t, elkapj�k.

Ha teljesen �szint�k akarunk lenni, Erin f�lt. F�lt att�l, amit �rezni fog, ha m�g egyszer megl�tja a f�rfit. F�lt Perselus Pitont�l. �s ez a t�ny egy Mardek�rosnak m�r el�g indok arra, hogy kihaszn�lja m�sok bizalm�t.

<center> * </center>

Erin �s Janice a Holdvir�g utc�n s�t�ltak f�lfel�. Erin Daniel Pawlak mapp�j�val a kez�ben, ami azt mutatta, az illet� is itt tart�zkodik. Hossz�, fekete haja a h�ta m�g�tt hull�mzott. Elhat�rozta, hogy kider�ti, mi van Dumbledore �s Daniel Pawlak k�z�tt. Ami val�sz�n�leg annyit jelent, kit akar(t) meggyilkoltatni az igazgat�, �s mi�rt.

Zavarta, hogy nem l�tja az �sszef�gg�seket a dolgok k�z�tt. Lehet, hogy Dumbledore nem az a j�s�gos �regember, akinek l�tszik, de annyira nem lehet h�lye, hogy egy b�rgyilkossal pr�b�lja meggyilkoltatni Voldemortot.

Ink�bb arra gondolt, hogy tulajdonk�ppen m�s okb�l tal�lkozgat Pawlakkal.

A hely furcsa �rz�seket �bresztett benne, amiket igyekezett figyelmen k�v�l hagyni. Nem akart visszagondolni arra, hogy el�z� nap itt cs�kol�zott egy hal�lfal�val.

Az id� most is nagyon hideg volt, a jeges sz�l h�pelyheket csapott az arcukba, ahogy lobog� tal�rral mentek felfel�. Erin l�ba megcs�szott �s egy pillanatra elvesztette az egyens�ly�t. Csak �gy tudta megtartani mag�t, hogy belekapaszkodott az utca menti ker�t�sbe. Akaratlanul is arra gondolt, amire a legkev�sb� szeretett volna. Arra, hogy ha <i> egy bizonyos </i> hal�lfal� most itt lenne, biztos megtartan�.

�sszeszor�totta a fogait �s tov�bbindultak.

Amikor fel�rtek a bolt el� Erin ben�zett az �vegajt�n. Ugyanaz az unott, fiatal, v�r�s haj� boszork�ny �lt a pultn�l, csak most a k�rme lakkoz�sa helyett a Reggeli Pr�f�ta olvas�s�val t�lt�tte az id�t.

Amikor bel�ptek, feln�zett az �js�gb�l. J� eml�kez�tehets�ge lehetett, mert r�gt�n felismerte Erint. Val�sz�n�leg sejtette, hogy most sem r�gis�get v�s�rolni j�ttek. Fej�vel a f�gg�nnyel eltakart ajt� fel� intett, majd �jra az �js�gnak szentelte a figyelm�t.

– Ki ez a n�? – k�rdezte Janice suttogva bar�tn�j�t�l, mik�zben egyik kez�vel a f�le m�g� t�rt egy g�nd�r, gesztenyebarna hajtincset.

– Fogalmam sincs… Tegnap l�tott minket itt Pitonnal �s val�sz�n�leg megismert – v�laszolta szint�n suttogva Erin.

Bel�ptek a f�gg�ny m�g�. Bent egy balj�slat�, f�lhom�lyos hely�g v�rta �ket. Szemk�zt egy �r�asztal volt, amin�l most nem �lt senki. az asztalon pap�rok voltak sz�tsz�rva, az egyik sark�ban pedig egy f�lig telet�lt�tt te�sb�gre volt. Jobbra egy ablak ny�lt az utc�ra, amin azonban – reggeli id�pont ellen�re – be volt h�zva a szakadt f�gg�ny. A bal oldali falon szekr�nyek �s k�nyvespolcok sorakoztak. Az asztal m�g�tt egy ajt� ny�lt, ami m�g�l hangok sz�r�dtek ki. Az egyik hangot Erin – b�r m�r nagyon r�g hallotta – hamar felismerte. Albus Dumbledore hangja.

Egy lehallgat� b�b�jt sz�rt az ajt�ra, �gy minden sz�t tiszt�n hallottak, ami bent elhangzott.

– Nehezebb lesz beszerezni, mint gondoltam – hallatszott egy kiss� rekedt, ellenszenves hang az ajt� m�g�l. – Mag�nak is t�bbe fog ker�lni.

– �s mennyivel? – k�rdezett vissza az igazgat� hangja.

– Meglehet�sen sokkal. De ha nem fizetn� ki, nem t�r�m magam feleslegesen.

– Nyugodjon meg, kifizetem. Nagy sz�ks�gem van r�.

– Egy�bk�nt, ha szabad k�rdeznem, mi sz�ks�ge van r�? Ez er�sen fekete m�gia, �s egy olyan ember h�rnev�nek, mint maga nem tenne j�t, ha mondjuk a Pr�f�ta kiszagoln�, hogy ilyesmit haszn�l.

– Ne agg�djon, nem fogj�k kiszagolni. – Dumbledore hangja most kicsit �lesebb volt a szokottn�l.

– J�l van – j�l van… Csak k�rdeztem…

Az ajt� hirtelen kiny�lt. Erinnek �s Janice-nek �pp csak egy r�m�lt pillant�sra volt ideje, �s m�ris a mappa k�p�b�l ismer�s, kopaszod� f�rfival tal�lt�k szemben magukat.

– Miben seg�thetek? – k�rdezte megh�kkenve.

– �m… Mi csak bet�vedt�nk, mert azt hitt�k, hogy… lehet itt kapni valami sz�p r�gi… t�rt.. de a pultos nagyon… elfoglaltnak l�tszott �s nem akartuk megzavarni… – v�gta ki magukat �rtatlan arccal Erin.

�r�lt, hogy nagy ijeds�g�ben megszak�totta a b�b�jt, �gy az nem buktathatta le �ket.

– Lehet is kapni! Nem is ak�rmilyet… Megmutatom, ha gondolj�k – v�laszolta gyanakodva a f�rfi �s gyorsan becsukta az ajt�t, ami m�g�tt Erin m�g l�tta Dumbledore �rny�t elsuhanni. Elindult, hogy mutassa az utat a k�t l�nynak. Erin a szeme sark�b�l megl�tott az asztalon egy levelet. Odal�pett az asztalhoz, �s amikor megl�tta rajta az igazgat� nev�t, gyorsan a zseb�be s�llyesztette.

A f�rfi sok�ig mutogatta nekik a r�gi �s kev�sb� r�gi t�r�ket, �s b�r Erint cseppet sem �rdekelt�k ezek a karcs�, de vesz�lyes fegyverek, m�gis pr�b�lt j� k�pet v�gni hozz�.

V�g�l – hogy ne legyenek t�l felt�n�ek – m�gis megvettek egy v�kony kis ez�stt�rt, aminek fekete nyel�n szint�n ez�st mint�k �gaztak sz�t.

Kint Erin a tal�rja zseb�be cs�szatta a t�rt, nem hitte, hogy valaha sz�ks�ge lesz m�g r�, de most nem foglalkozott a dologgal.

– Na – f�jta ki mag�t. –, most m�r csak Pitont k�ne valahogy r�venni, hogy ny�gje ki annak a h�znak a hely�t…

Erin m�g nem is sejtette, hogy ez mennyire neh�z feladat lesz.