Erin pontosan az �j aurorh�zuk kertje el�tt landolt. Kinyitotta a kertkaput �s gondolataiba mer�lve els�t�lt az ajt�ig. M�g most is megborzongott, ha visszagondolt az �jszaka esem�nyeire.

Az id��rz�k�t teljesen elvesztette a s�t�t szob�ban t�lt�tt �r�k alatt. Felpillantott az �gre. M�r hajnalodott. A horizont felh�in sz�rke dereng�s futott v�gig, ahogy a nap m�g alv� sugarai, kezdt�k el�zni az �jszak�t. Az �gen ennek ellen�re m�g halv�nyan ragyogott a hold, s n�h�ny csillag is l�tsz�dott.

Ahogy a kilincs�rt ny�lt, megpillantotta a jobb csukl�j�ra szorosan simul� karperecet. Fell�ngolt benne a d�h. M�rpedig nem fogja hagyni, hogy a hal�lfal�k, Piton, vagy ak�rki m�s k�met csin�ljon bel�le.

Indulatosan benyitott a h�zba. Janice-t a nappaliban tal�lta. Bar�tn�je m�r nagyon agg�dott miatta. Kedves, vid�m arc�n most ideges kifejez�s �lt, vil�gosbarna, g�nd�r haja kusz�ltan l�gott barna szemei el�.

– Hol volt�l eg�sz �jszaka? – t�madta le bar�tn�j�t, amint bel�pett az ajt�n. Azt�n m�r valamivel kedvesebben folytatta.

– Nagyon agg�dtam �rted… Azt hittem, elraboltak a hal�lfal�k… – szinte k�ny�r�gve n�zett bar�tn�je szem�be, hogy c�folja meg az �ll�t�s�t.

Erin fej�ben fel�tl�tt a gondolat, hogy most azonnal, mindent elmond neki. Az eg�sz �jszak�t, Pitont… De abban a pillanatban a kark�t� (vagy ink�bb bilincs) f�j�an r�szorult a csukl�j�ra, �s szinte t�zforr�v� v�lt.

A l�ny majdnem felki�ltott f�jdalm�ban. De t�rt�ztette mag�t, �s ink�bb valami hazugs�g ut�n keresg�lt a fej�ben.

– H�t tudod, elmentem v�s�rolni… De nem �reztem j�l magam… ���s… Majdnem el�jultam az utc�n… Sz�val ez�rt ink�bb bementem a Szent Mung�ba… Nehogy nagyobb legyen a baj… – Sz�gyellte, hogy a szavak milyen term�szetesen j�nnek a sz�j�ra, ahogy �pp szembe hazudik a legjobb (�s tal�n egyetlen igaz) bar�tn�j�nek.

– De nem volt semmi komoly… – tette hozz� Janice aggodalmas arckifejez�s�t l�tva.

Hogy oldja a sz�m�ra kiss� k�nos helyzetet odament a fogashoz �s levette fekete k�peny�t, majd vid�ms�got tetetve k�rben�zett a szob�ban.

– Milyen sz�p ez a h�zik�… Olyan otthonos!

Mik�zben valami reggelit k�sz�tett maguknak, �s igyekezett term�szetesen viselkedni, bel�l sz�guldoztak a gondoltok, �s �rz�sek benne. Egyr�szt b�ntudata volt, hogy egy hal�lfal� miatt hazudnia kell Janice-nek. M�sr�szt nem akarta feladni. Nem akarata engedni, hogy Piton kis kark�t�je befoly�solja. Teljesen elege volt, hogy ak�rh�nyszor valami „rossz” gondolat fogalmaz�dott benne, a kark�t�, m�lyen bele�gette mag�t a karja b�r�be.

Mardek�ros �ne sem hagyta mag�t. Hiszen ez a h�z a hatalomv�gyra hajlamost term�szet mellett h�res a makacss�g�r�l is. R�ad�sul el�gg� megedz�d�tt az auror tanfolyam alatt. Hiszen v�gig arra tan�tott�k �ket, hogy soha ne adj�k fel!

Gondolatai viszont elkalandoztak a m�sik ir�nyba is. Mi k�ze van ehhez Dumbledornak? �s ki ez a Daniel Pawlak? Kezdt�k �rdekelni a v�laszok, b�r picit f�lt, mit tal�l a t�rt�net m�g�tt. V�g�l is kider�theti a dolgokat… Nem kell r�gt�n mindent elmondani Pitonnak is…

Felszisszent az �get� f�jdalomt�l, ami a karj�ba mart. Kezdett elege lenni abb�l, hogy ez a gyilkos �kszer minden gondolat�t cenz�r�zza, �s m�g csak hazudni sem tud neki.

Pr�b�lta okklumenci�val elrejteni a v�lem�ny�t a bilincse el�l. Ez�ttal nagyj�b�l siker�lt is. Bel�l �rezte, hogy ez lesz a legt�bb, amit jelenleg tehet. Ha tudja a v�laszokat, tal�n megakad�lyozhatja a hal�lfal�k terveit, ak�rmik is legyenek azok.

Nagyon f�radt volt, �s kider�lt, hogy Janice sem aludt szinte semmit az �jszaka, mivel v�gig miatta agg�dott. �gy h�t �gy d�nt�ttek, ink�bb lefekszenek aludni.

A l�nyok egy szob�ban aludtak, ez�rt nem volt neh�z Janice-nek �szrevennie az Erin karj�n l�v�, sz�m�ra ismeretlen �kszert.

– Ezt is ma reggel vetted? – K�rdezte, mik�zben bem�szott saj�t �gy�ba. – Nagyon sz�p…

– �hm… Aha… Nekem is tetszik… – v�laszolta. Iszonyatos b�ntudata volt, hogy v�gig hazudoznia kell Janice-nek. �s nagyon d�h�s volt Pitonra, ami�rt � k�nyszer�ti r�.

Egy p�lcaint�ssel beh�zta a s�t�t�t� f�gg�ny�ket, �s mag�ra r�ntotta a takar�t. Beles�ppedt a p�rn�j�ba, �s minden k�nz� gondolata ellen�re m�ly �lomba mer�lt.

Ez az �lom azonban nem tartott sok�ig. Egy id� ut�n megjelent a fej�ben Piton, a k�mked�s, a hal�lfal�k, �s hasonl� „kellemes” t�m�k.

N�ha felriadt �jszaka. Ilyenkor felkelt, �s kin�zett az ablakon, a s�t�tbe. Ez mindig megnyugtatta valamennyire. A f�k susog�sa az �jszakai sz�lben… A s�t�ts�g megnyugtat� f�tyla, ahogy r�borul a vid�kre… A hold t�nd�kl� korongja �s a csillagporos �g… Ezek mindig nyugodt �lmot hoztak a szem�re. Legal�bbis <i> eddig </i> mindig bev�lt.

Nagyot s�hajtott. A gondolatai most m�gsem nem hagyt�k nyugodni. �gy �rezte, m�r nem tud t�bbet aludni, ez�rt ink�bb fogta a p�lc�j�t �s lebotork�lt a s�t�t l�pcs�n, a konyh�ba. El�vett egy poharat a szekr�nyb�l �s megt�lt�tte v�zzel.

Mik�zben kiitta a poharat, arra gondolt, hogy m�r �gy sem tud aludni, ez�rt ink�bb megszeml�li k�zelebbr�l bilincs�t.

„ Egy pr�b�t meg�r ” – gondolta mag�ban �s p�lc�j�t r�szegezte a kark�t�re. Ahogy a f�nycs�va el�rte az ez�st�t, az az eddigiekn�l jobban �sszezsugorodott, �s �lesen a l�ny csukl�j�ba mart.

Erin halkan felsikkantott. Tov�bb l�tte az �tkokat, h�tha el tudja �rni, hogy a karperec kett�repedjen. De sajnos csal�dnia kellett. Az �kszer m�r olyan er�sen szorult a kez�re, hogy �gy �rezte, mindj�rt elt�rik a csukl�ja, de az ez�st fel�leten egy karcol�s sem l�tsz�dott.

Elkeseredetts�g�ben m�r puszta k�zzel pr�b�lta felfeszegetni a bilincset, ami al�l lassan v�r kezdett csorogni, ahogy m�lyen a l�ny karj�ba f�r�dott.

Erin m�r nem b�rta tov�bb. T�rdre rogyott. A f�jdalomt�l m�r majdnem el�jult �s a gyilkos kark�t� csak m�g jobban szorult a karj�n.

Nem tudta, mennyi id� telt el ezzel a tehetetlen szenved�ssel. Szinte a semmib�l el�termett k�t k�z, �s megmarkolta a l�ny egy-egy csukl�j�t, majd felr�ntotta a f�ldr�l.

Az aurorl�ny egy pillanattal k�s�bb m�r a d�h�s Pitonnal tal�lta szemben mag�t. Ak�rmennyire is tartott az el�z� tal�lkoz�suk miatta a f�rfit�l, hat�rtalan megk�nnyebb�l�s j�rta �t.

A f�rfi le�ltette a fotelra a f�jdalomt�l f�l�jult l�nyt �s egy p�lcaint�ssel finoman leszedte a karj�ba f�r�dott, v�res �kszert.

– Te meg hogy ker�lt�l ide? – lehelte halkan Erin.

Piton felhorkant.

– Gondoltad, hogy a kis „akci�dr�l” nem fogok tudni? – Azzal felmutatta bal kez�t. Az egyik ujj�n egy ez�st gy�r� tekeredett. Els� l�t�sra meg lehetett �llap�tani, hogy ugyanabb�l az anyagb�l k�sz�lt, mint amib�l a karperec.

Nem kellett hozz� magyar�zat, Erin tudta an�lk�l is, mit jelent ez. Ak�rmit is pr�b�l csin�lni a bilincs�vel, arr�l a hal�lfal� azonnal tudni fog. A gy�r� k�r�l piros s�v jelezte, hogy Pitonnak sem k�nyelmes viselnie az �kszert.

<i> – Val�sz�n�leg ha �n rosszra gondolok, az � gy�r�je is ugyan�gy reag�l, mit az �n kark�t�m… Csak nem annyira er�sen… – </i> Vonta le a k�vetkeztet�st a l�ny.

Val�sz�n� volt, hogy a f�rfi nem maga tal�lta ki ezt a bilincsesdit…

Erin seb�b�l n�h�ny v�rcsepp esett a padl�ra. A bilincs m�lyen bele�gette mag�t a karja h�s�ba. Az �g�si sebnek is beill� borzalom k�rbefutott a karj�n, �s mindenhonnan v�rcseppek gurultak v�gig a l�ny b�r�n, hogy v�g�l a f�ld�n k�ssenek ki, kis t�cs�ba gy�lve a t�bbivel.

A f�rfi �vatosan a kez�be vette a l�ny s�r�lt csukl�j�t. Erin �sszer�ndult, m�g ett�l a gyenge kis �rint�st�l is.

– Begy�gy�tom a sebedet, ha meg�g�red, hogy t�bbet nem pr�b�lod meg leszedni – aj�nlotta fel Piton, mik�zben �jfekete tekintet�t m�lyen Erin szemeibe f�rta.

A l�nyt szinte hipnotiz�lta ez a kutat� tekintet, ami ha nem figyelt, nagyon k�nnyen mag�ba szippantotta az embert. Ez�rt ink�bb f�lreford�totta a fej�t, �s �gy v�laszolt.

– Rendben. Meg�g�rem… – s�hajtott halkan.

A f�rfi p�lc�j�t �vatosan v�gigh�zta a seb f�l�tt, mik�zben valamit motyogott. A seb gyorsan gy�gyult, egy perc m�lva m�r csak egy kis r�zsasz�n cs�k eml�keztetett a karperec nyom�ra.

– K�sz�n�m… – motyogta halkan a l�ny.

Piton finoman visszatette a karperecet a l�ny csukl�j�ra, de ez�ttal egy picit laz�bbra hagyva. Az aurorl�ny nem ellenkezett, tekintet�t a padl�n sz�tter�l� v�rt�cs�ra szegezte. Amikor egy �jabb v�rcsepp csatlakozott a t�bbihez, meglepetten pillantott a var�zsl�ra.

A f�rfi halkan k�romkodott, �s a nyak�hoz kapott. A n� felismerte a saj�t �tka keltette sebet. Ha nem lett volna teljesen kif�radva a bilincs�vel val� viaskod�s miatt, biztos felnevetett volna.

<i> – Hiszen nem tudhatta m�g most sem begy�gy�tani! – </i> gy�ltak fel az eml�kek fej�ben.

Ez egy olyan �tok volt, amit direkt az auroroknak tan�tottak, �s az �ltala keltett sebet csak az ellen�tk�val lehetett begy�gy�tani. De ezt egy hal�lfal� nem ismerhette.

– �lj le – mondta f�radt mosollyal a f�rfinek. Az le�lt mell� a fotelbe.

Erin finoman f�lresim�totta a sebb�l az �jfekete tincseket, amik a g�nyol�d�sokkal ellent�tben, egy�ltal�n nem voltak zs�rosak.

P�lc�ja hegy�t a sebre ir�ny�totta �s elsuttogta az ellen�tkot. Pr�bak�pp �vatosan v�gigsim�tott a hegen.

– A heget sajnos nem tudom elt�ntetni. Ahhoz el�bb kellett volna kezelni… – mondta a f�rfinek.

�szre sem vette, hogy mik�zben besz�lt, m�g mindig a heget simogatta. Ujj�t elgondolkodva h�zta v�gig �jra, �s �jra a f�rfi nyak�n.

Tal�n soha sem kapott volna �szbe, ha Piton nem teszi r� finoman a kez�t Erin�re. A l�ny elpirulva pillantott fel, �s tekintete a hal�lfal� �jfekete szemeibe �tk�z�tt. Megint �rezte azt a furcsa er�t, amivel az �jfekete szemp�r �rv�nye mag�ba szippantotta a tekintet�t. A f�rfi finoman leh�zta a nyak�r�l a n� kez�t, mik�zben tekintet�t m�g mindig a t�rkizk�k szemp�rba f�rta.

Erin �gy �rezte, mintha valami feneketlen k�tba zuhanna bele. Nem tudott ellenkezni, nem tudta f�lreford�tani a fej�t. A feketes�g minden m�st kit�r�lt az agy�b�l. Furcsa borzong�s futott v�gig a gerinc�n, �m furcsam�d nem �rezte kellemetlennek. Csak akkor kapott valamelyest �szbe, amikor esz�be jutott, hogy a f�rfi val�sz�n�leg legiliment�lja �t.

Piton egy ideig m�g a kez�ben tartotta a l�ny kez�t, azt�n leejtette a fotelre �s fel�llt.

– Most megyek – mondta, tekintet�t m�g mindig a l�ny finom von�sain pihentetve.

– J� legy�l… – tette hozz� m�g az ajt�b�l, sz�ja sark�ban egy furcsa kis f�lmosollyal. Majd kil�pett az �jszak�ba.

Erin bamb�n b�mult ut�na. Igaz, hogy Perselus begy�gy�totta a csukl�j�n l�v� sebet, de azt m�g egyik�k sem vette �szre, amit ugyanakkor a l�ny sz�v�n ejtett…